
Mit nevezĂŒnk idĆdilatĂĄciĂłnak?
MinĂ©l gyorsabban mozogsz, annĂĄl gyorsabban telik szĂĄmodra az idĆ a nyugvĂł megfigyelĆhöz kĂ©pest.
Az idĆ mĂșlĂĄsa teljesen fĂŒggetlen a mozgĂĄs sebessĂ©gĂ©tĆl, Einstein szerint mindenki szĂĄmĂĄra ugyanĂșgy telik.
MinĂ©l gyorsabban mozogsz a tĂ©rben, annĂĄl lassabban telik szĂĄmodra az idĆ a nyugvĂł megfigyelĆhöz kĂ©pest (Einstein relativitĂĄselmĂ©lete).
Ha gyorsan mozogsz a tĂ©rben, az idĆ teljesen megĂĄll szĂĄmodra, Ă©s nem telik egyĂĄltalĂĄn.
A Nap szĂne:
A Nap valĂłjĂĄban kĂ©k szĂnƱ, Ă©s a lĂ©gkör miatt lĂĄtjuk fehĂ©rnek.
A Nap szĂne teljesen fĂŒggetlen a lĂ©gkörtĆl, mindig sĂĄrga minden körĂŒlmĂ©nyek között.
A Nap valĂłjĂĄban zöld, csak az emberi szem nem Ă©rzĂ©keli megfelelĆen ezt a szĂnt.
Valójåban fehér, csak a légkör szórja ki a kék fényt, ezért låtjuk sårgånak.
FĂ©nysebessĂ©g a vĂzben:
A fĂ©ny gyorsabban terjed vĂzben, mint vĂĄkuumban, ezĂ©rt hamarabb Ă©r cĂ©lba.
A fĂ©ny sebessĂ©ge minden közegben ugyanakkora, Ăgy vĂzben is pontosan annyi, mint vĂĄkuumban.
A fĂ©ny lassabban terjed vĂzben (kb. 225 000 km/s), mint vĂĄkuumban.
VĂĄkuumban lassabb a fĂ©ny terjedĂ©se, mint vĂzben, mert nincs közeg, ami âsegĂtseâ a haladĂĄsĂĄt.
Vénusz forgåsa:
A VĂ©nuszon egy nap rövidebb, mint egy Ă©v, mert gyorsabban forog a tengelye körĂŒl, mint ahogy megkerĂŒli a Napot.
A VĂ©nusz egyĂĄltalĂĄn nem forog a tengelye körĂŒl, ezĂ©rt nincs is nappal Ă©s Ă©jszaka.
A Vénuszon egy nap és egy év pontosan ugyanannyi ideig tart, mert a forgåsa és a keringése teljesen megegyezik.
A VĂ©nuszon egy nap hosszabb, mint egy Ă©v (lassabban fordul meg a tengelye körĂŒl, mint ahogy megkerĂŒli a Napot).
Fémek összehegedése:
A vilĂĄgƱrben a fĂ©mek nem tudnak egymĂĄshoz tapadni, mert nincs gravitĂĄciĂł, ami összetartanĂĄ Ćket.
A vilĂĄgƱrben, ha kĂ©t tiszta fĂ©mfelĂŒlet összeĂ©r, "hideghegedĂ©s" törtĂ©nik, Ă©s eggyĂ© vĂĄlnak.
Ha kĂ©t fĂ©mfelĂŒlet összeĂ©r az Ʊrben, azonnal elpĂĄrolognak a vĂĄkuum miatt.
A hideghegedĂ©s csak magas hĆmĂ©rsĂ©kleten törtĂ©nik, ezĂ©rt a vilĂĄgƱrben lehetetlen.
A Neutroncsillag sƱrƱsége:
Egy teĂĄskanĂĄlnyi ebbĆl az anyagbĂłl szinte semmit sem nyomna, könnyebb lenne, mint a levegĆ.
Egy teĂĄskanĂĄlnyi anyag belĆle annyit nyomna, mint a Mount Everest.
Egy teĂĄskanĂĄlnyi ebbĆl az anyagbĂłl pontosan ugyanannyit nyomna, mint bĂĄrmilyen mĂĄs hĂ©tköznapi anyag.
Egy teĂĄskanĂĄlnyi ebbĆl az anyagbĂłl csak nĂ©hĂĄny gramm lenne, mert ilyen kis mennyisĂ©g nem lehet nehĂ©z.
Sötét anyag:
Az univerzum 27%-ĂĄt teljesen jĂłl lĂĄthatĂł anyag alkotja, amit minden teleszkĂłppal könnyen megfigyelhetĂŒnk.
Az univerzum legnagyobb rĂ©sze ismert Ă©s jĂłl megĂ©rtett, nincs benne semmi titokzatos vagy lĂĄthatatlan összetevĆ.
Az univerzum kb. 27%-åt alkotja, mégsem låtjuk és nem tudjuk, mi az.
Ez az anyag csak a Földön talĂĄlhatĂł meg, Ă©s laboratĂłriumban mĂĄr teljesen azonosĂtottĂĄk.
A Hold tĂĄvolodĂĄsa:
A Hold minden Ă©vben közelebb kerĂŒl a Földhöz, körĂŒlbelĂŒl 3,8 centimĂ©terrel.
A Hold tĂĄvolsĂĄga a FöldtĆl teljesen ĂĄllandĂł, nem vĂĄltozik az Ă©vek sorĂĄn.
A Hold Ă©vente több ezer kilomĂ©terrel tĂĄvolodik a FöldtĆl, ezĂ©rt hamarosan el is tƱnik.
A Hold Ă©vente kb. 3,8 centimĂ©tert tĂĄvolodik a FöldtĆl.
Hang az Ʊrben:
VĂĄkuumban nincs közeg, ami közvetĂtse a rezgĂ©st, Ăgy ott teljes a csend.
VĂĄkuumban a hang sokkal jobban terjed, mert semmi nem akadĂĄlyozza.
A vĂĄkuumban is ugyanĂșgy hallhatĂłak a hangok, mint a levegĆben.
VĂĄkuumban a rezgĂ©sek felerĆsödnek, ezĂ©rt ott hangosabb minden.
GravitĂĄciĂłs lencse:
A galaxisok egyĂĄltalĂĄn nem befolyĂĄsoljĂĄk a fĂ©ny ĂștjĂĄt, az mindig egyenes vonalban halad.
A hatalmas tömegƱ galaxisok elhajlĂtjĂĄk a mögöttĂŒk lĂ©vĆ objektumok fĂ©nyĂ©t.
Csak a kis tömegƱ objektumok kĂ©pesek elhajlĂtani a fĂ©nyt, a galaxisok nem.
A fĂ©ny nem hajlĂthatĂł el, ezĂ©rt a mögötte lĂ©vĆ objektumok mindig pontosan ott lĂĄtszanak, ahol vannak.
HĂĄrmaspont:
A vĂz soha nem lehet egyszerre több halmazĂĄllapotban, mindig csak egy ĂĄllapotban lĂ©tezik.
LĂ©tezik egy hĆmĂ©rsĂ©klet Ă©s nyomĂĄs, ahol a vĂz egyszerre van szilĂĄrd, folyĂ©kony Ă©s gĂĄz halmazĂĄllapotban.
A vĂz csak extrĂ©m alacsony hĆmĂ©rsĂ©kleten lehet egyszerre szilĂĄrd, folyĂ©kony Ă©s gĂĄz halmazĂĄllapotĂș.
A vĂz hĂĄrom halmazĂĄllapota csak akkor lĂ©tezik egyĂŒtt, ha nincs nyomĂĄs Ă©s nincs hĆmĂ©rsĂ©klet.
Gyémånt és grafit:
A kĂ©t anyag teljesen kĂŒlönbözĆ elemekbĆl ĂĄll, nincs bennĂŒk szĂ©n.
MindkettĆ tiszta vas, csak a szĂnĂŒk miatt tƱnnek kĂŒlönbözĆnek.
MindkettĆ tiszta szĂ©n, csak az atomok elrendezĂ©se mĂĄs.
Az egyik anyag szĂ©nbĆl van, a mĂĄsik pedig szilikĂĄtokbĂłl, ezĂ©rt nincs köztĂŒk semmilyen hasonlĂłsĂĄg.
Az ĂŒveg folyik?
Az ĂŒveg kristĂĄlyos szerkezetƱ, teljesen rendezett rĂĄcsba szervezĆdött szilĂĄrd anyag.
Nem, az ĂŒveg amorf szilĂĄrd anyag, nem pedig "nagyon sƱrƱ folyadĂ©k", ahogy rĂ©gen hittĂ©k.
Az ĂŒveg valĂłban nagyon lassan folyĂł folyadĂ©k, amely Ă©vszĂĄzadok alatt is Ă©szrevehetĆen lecsorog.
Az ĂŒveg gĂĄz halmazĂĄllapotĂș anyag, amely csak lehƱlĂ©skor vĂĄlik lĂĄthatĂłvĂĄ.
Arany eredete:
A Föld aranya teljes egészében a Föld magjåban keletkezett kémiai folyamatokból szårmazik.
Az arany a növĂ©nyek fotoszintĂ©zise sorĂĄn alakul ki, majd a talajba kerĂŒl.
Az arany kizĂĄrĂłlag vulkĂĄnkitörĂ©sek sorĂĄn keletkezik a Föld felszĂnĂ©n.
A Földön talĂĄlhatĂł összes arany valĂłjĂĄban szupernĂłva-robbanĂĄsokbĂłl vagy neutroncsillagok ĂŒtközĂ©sĂ©bĆl szĂĄrmazik.
Hélium:
Ez az elem minden körĂŒlmĂ©nyek között megfagy, amint elĂ©ri a 0 °C-ot, fĂŒggetlenĂŒl a nyomĂĄstĂłl.
Ez az elem csak akkor nem fagy meg, ha teljes vĂĄkuumban van, mert a nyomĂĄs nem befolyĂĄsolja a halmazĂĄllapotĂĄt.
Ez az egyetlen elem, amit nem lehet megfagyasztani pusztĂĄn a hĆmĂ©rsĂ©klet csökkentĂ©sĂ©vel (extrĂ©m nyomĂĄs is kell hozzĂĄ).
Ennek az elemnek nincs is szilĂĄrd halmazĂĄllapota, mert mindig folyĂ©kony marad bĂĄrmilyen hĆmĂ©rsĂ©kleten.
OxigĂ©n szĂne:
GĂĄzkĂ©nt mindig Ă©lĂ©nk piros szĂnƱ, de folyĂ©kony Ă©s szilĂĄrd ĂĄllapotban teljesen ĂĄtlĂĄtszĂł.
MindhĂĄrom halmazĂĄllapotban ugyanaz a sötĂ©t fekete szĂne van, csak a sƱrƱsĂ©ge vĂĄltozik.
GĂĄzkĂ©nt szĂntelen, de folyĂ©kony Ă©s szilĂĄrd ĂĄllapotban halvĂĄnykĂ©k.
GĂĄzkĂ©nt zöld, folyadĂ©kkĂ©nt sĂĄrga, szilĂĄrdkĂ©nt pedig narancssĂĄrga szĂnƱ.
Indium hangja:
Az indium rĂșd meghajlĂtĂĄskor teljesen hangtalan marad, mert nem törtĂ©nik benne szerkezeti vĂĄltozĂĄs.
Ha meghajlĂtod az indiumot, az megolvad, mert a mechanikai erĆ azonnal folyadĂ©kkĂĄ alakĂtja.
Ha egy rĂșd indiumot meghajlĂtasz, "sĂrni" kezd (reccsenĆ hangot ad a kristĂĄlyszerkezet ĂĄtrendezĆdĂ©se miatt).
Az indium csak akkor ad hangot, ha elektromos ĂĄramot vezetnek rajta keresztĂŒl, nem mechanikai hatĂĄsra.
LĂtium:
Ez a fĂ©m teljesen inert a vĂzzel szemben, Ă©s semmilyen reakciĂłt nem ad vele, csak vĂĄltozatlanul lebeg benne hosszĂș ideig.
Ez a fĂ©m nagyon sƱrƱ, ezĂ©rt azonnal elsĂŒllyed a vĂzben.
Ez a fĂ©m feloldĂłdik a levegĆben, mielĆtt a vĂzhez Ă©rne.
Olyan könnyƱ fĂ©m, hogy Ășszik a vĂz tetejĂ©n (mielĆtt hevesen reagĂĄlna vele).
Savak Ă©s lĂșgok:
A kĂ©nsav a cukrot cukorvĂzzĂ© hĂgĂtja, miközben semmilyen szĂnvĂĄltozĂĄs nem törtĂ©nik.
A tiszta kénsav nem hat a cukorra, ezért a cukor våltozatlan marad benne.
A kĂ©nsav a cukrot vĂzzĂ© alakĂtja, Ăgy az teljesen feloldĂłdik Ă©s eltƱnik.
A tiszta kĂ©nsav kĂ©pes "kiszĂvni" a vizet a cukorbĂłl, csak fekete szenet hagyva maga utĂĄn.
LevegĆ Ă¶sszetĂ©tele:
A levegĆ 100%-ban oxigĂ©nbĆl ĂĄll, a többi gĂĄz csak szennyezĆdĂ©s.
A belĂ©legzett levegĆ 78%-a oxigĂ©n, Ă©s csak 21%-a nitrogĂ©n.
A belĂ©legzett levegĆ 78%-a nitrogĂ©n, Ă©s csak 21%-a oxigĂ©n.
A levegĆ fĆkĂ©nt szĂ©n-dioxidbĂłl ĂĄll, az oxigĂ©n Ă©s a nitrogĂ©n csak nyomokban van jelen.
Gyomorsav:
A gyomorsav teljesen årtalmatlan, és semmilyen anyagot nem képes lebontani.
A gyomorsav csak vizet tartalmaz, ezért nincs valódi kémiai hatåsa a szilård anyagokra.
Olyan erĆs, hogy kĂ©pes lenne feloldani egy borotvapengĂ©t.
A gyomorsav azonnal megkemĂ©nyedik fĂ©m hatĂĄsĂĄra, Ă©s vĂ©dĆrĂ©teget kĂ©pez a borotvapengĂ©n.
DNS hossza:
A sejt DNS-e nem fonalszerƱ, hanem aprĂł gömbökbĆl ĂĄll, Ăgy nem is lehet kihĂșzni egyetlen szĂĄlkĂ©nt.
Ha egyetlen sejt összes DNS-Ă©t kihĂșznĂĄnk, kb. 2 mĂ©ter hosszĂș lenne.
Egy sejt DNS-e csak nĂ©hĂĄny mikromĂ©ter hosszĂș, ezĂ©rt szabad szemmel nem is lĂĄthatĂł egyĂĄltalĂĄn.
Egy sejt DNS-e több kilomĂ©ter hosszĂș lenne, Ă©s messze meghaladnĂĄ az emberi test mĂ©retĂ©t is.
BaktĂ©riumok tĂșlsĂșlya:
Az emberi testben egyåltalån nincsenek baktériumok, mert a szervezet teljesen steril.
A baktériumok szåma az emberben sokkal kevesebb, mint a sajåt sejtjeink szåma, ezért elhanyagolhatóak.
Több baktĂ©rium Ă©l az emberi testben Ă©s testen, mint amennyi sajĂĄt sejtĂŒnk van.
A baktĂ©riumok csak a bĆr felszĂnĂ©n Ă©lnek, a test belsejĂ©ben nem fordulnak elĆ.
KĂ©k bĂĄlna szĂve:
Olyan kicsi, hogy még mikroszkóppal sem lehetne låtni az artériåit.
Az artĂ©riĂĄi teljesen szilĂĄrdak, ezĂ©rt semmilyen folyadĂ©k nem tud bennĂŒk ĂĄramolni.
Egyetlen artériåja sincs, mert nincs keringési rendszere.
Olyan hatalmas, hogy egy ember ĂĄt tudna Ășszni az artĂ©riĂĄin.
Ujjlenyomat:
A koalĂĄknak egyĂĄltalĂĄn nincs ujjlenyomatuk, mert a mancsuk teljesen sima.
A koalåknak az emberéhez megszólalåsig hasonló ujjlenyomatuk van.
A koalĂĄk ujjlenyomata teljesen kĂŒlönbözik az emberĂ©tĆl, Ă©s könnyen megkĂŒlönböztethetĆ.
Az ujjlenyomat csak az emberekre jellemzĆ, mĂĄs Ă©lĆlĂ©nyeknĂ©l nem fordul elĆ.
Ălmok:
Az emberek szinte minden ålmukra tökéletesen emlékeznek egész nap.
Az ĂĄlmok egyĂĄltalĂĄn nem felejthetĆk el, mert tartĂłsan rögzĂŒlnek az emlĂ©kezetben.
Az emberek csak napokkal kĂ©sĆbb felejtik el az ĂĄlmaikat, nem közvetlenĂŒl Ă©bredĂ©s utĂĄn.
Az emberek kb. 90%-ĂĄt elfelejtik az ĂĄlmaiknak az Ă©bredĂ©st követĆ elsĆ 10 percben.
Csontok ereje:
A csont sokkal gyengébb, mint az acél, ezért könnyen összeroppan kis terhelés alatt is.
A csont Ă©s az acĂ©l pontosan ugyanolyan erĆsek minden szempontbĂłl.
A csont tömegarĂĄnyosan ötször erĆsebb, mint az acĂ©l.
Az acĂ©l tömegarĂĄnyosan ötször erĆsebb, mint a csont.
Agynövekedés:
Az emberi agy mĂĄr szĂŒletĂ©skor teljesen kifejlĆdött, Ă©s utĂĄna nem vĂĄltozik.
Az emberi agy kb. 25 Ă©ves korig fejlĆdik.
Az emberi agy egĂ©sz Ă©letĂŒnk sorĂĄn folyamatosan fejlĆdik, Ă©s soha nem ĂĄll le a fejlĆdĂ©se.
Az agy fejlĆdĂ©se mĂĄr 10 Ă©ves kor körĂŒl teljesen befejezĆdik.
Méhek låtåsa:
A mĂ©hek lĂĄtjĂĄk az ultraibolya fĂ©nyt, ami segĂt nekik a virĂĄgok megtalĂĄlĂĄsĂĄban.
A méhek nem låtnak semmilyen fényt, teljesen vakok.
A méhek csak infravörös fényt låtnak, nem pedig ultraibolyåt.
A mĂ©hek lĂĄtĂĄsa teljesen megegyezik az emberekĂ©vel, ezĂ©rt nem Ă©rzĂ©kelnek kĂŒlönleges hullĂĄmhosszakat.
Polipok szĂve:
A polipnak egyĂĄltalĂĄn nincs szĂve, mert mĂĄs mĂłdon keringeti a vĂ©rĂ©t.
Egy polipnak hĂĄrom szĂve van.
A polipnak csak egy szĂve van, mint az embereknek.
A polipnak több mint tĂz szĂve van, amelyek egyszerre mƱködnek.
Föld magja:
A Föld magja sokkal forrĂłbb, mint a Nap felszĂne, több tĂzmilliĂł fokos.
Olyan forrĂł, mint a Nap felszĂne (kb. 6000 °C).
A Föld magja hideg, közel van a fagyponthoz.
A Föld magja csak nĂ©hĂĄny szĂĄz fokos, jĂłval hƱvösebb, mint a Nap felszĂne.
Amazonas folyĂł:
Az Amazonas fölött csak ideiglenes jéghidak vannak, amelyek télen alakulnak ki.
Nincs felette egyetlen hĂd sem.
Az Amazonas felett több ezer hĂd talĂĄlhatĂł, amelyek összekötik a part menti vĂĄrosokat.
Az Amazonas olyan keskeny, hogy szinte bĂĄrhol könnyen ĂĄtĂvelhetĆ hidakkal.
Antarktisz:
Ez egy trĂłpusi esĆerdĆ, ahol rendkĂvĂŒl magas a pĂĄratartalom Ă©s bĆsĂ©ges a csapadĂ©k.
Ez a vilåg legnagyobb sivataga (mivel szinte sosem esik folyékony csapadék).
Ez a vilĂĄg legcsapadĂ©kosabb terĂŒlete, ahol szinte minden nap esik az esĆ.
Ez csak egy kis, jelentĂ©ktelen sivatag, nem szĂĄmĂt a legnagyobbnak.
KĆzetlemez-tektonika:
AusztrĂĄlia Ă©vente több ezer kilomĂ©tert mozog, ezĂ©rt gyorsan közeledik ĂzsiĂĄhoz.
Ausztrålia évente kb. 7 centimétert mozog észak felé.
Ausztrålia évente dél felé mozog kb. 7 centimétert.
Ausztrålia teljesen mozdulatlan, nem våltoztatja a helyzetét a Földön.
VillĂĄmlĂĄs:
Egy villĂĄmcsapĂĄs sokkal hidegebb, mint a környezĆ levegĆ, ezĂ©rt inkĂĄbb hƱtĆ hatĂĄsa van.
Egy villĂĄmcsapĂĄs pontosan ugyanolyan hĆmĂ©rsĂ©kletƱ, mint a Nap felszĂne.
Egy villĂĄmcsapĂĄs ötször forrĂłbb lehet, mint a Nap felszĂne.
A villĂĄmcsapĂĄs hĆmĂ©rsĂ©klete ĂĄllandĂłan nulla fok, mert a levegĆ lehƱti.
ĂdesvĂz:
A Föld vĂzkĂ©szletĂ©nek nagy rĂ©sze (kb. 97%) Ă©desvĂz, Ăgy bĆsĂ©gesen elĂ©rhetĆ az ember szĂĄmĂĄra.
A Föld vĂzkĂ©szletĂ©nek csak kb. 3%-a Ă©desvĂz, Ă©s ennek nagy rĂ©sze jĂ©gbe van fagyva.
A Földön nincs jĂ©gbe fagyott Ă©desvĂz, mert minden vĂz folyĂ©kony ĂĄllapotban van.
A Föld teljes vĂzkĂ©szlete kizĂĄrĂłlag Ă©desvĂzbĆl ĂĄll, sĂłs vĂz nem lĂ©tezik a bolygĂłn.
Szelek a Neptunuszon:
Itt a leggyorsabb szelek teljesen hiĂĄnyoznak, mert a lĂ©gkör tĂșl sƱrƱ a szĂ©l kialakulĂĄsĂĄhoz.
Itt a szelek maximum nĂ©hĂĄny km/h-val fĂșjnak, sokkal lassabban, mint a Földön.
Itt fĂșjnak a leggyorsabb szelek a naprendszerben (akĂĄr 2100 km/h).
Itt a leggyorsabb szelek a Nap felszĂnĂ©n fĂșjnak, nem pedig egy bolygĂłn vagy holdon.
Föld forgåsånak lassulåsa:
A Föld forgåsa gyorsul, ezért a napok egyre rövidebbek lesznek minden évben.
A Föld forgåsa teljesen ållandó, nem våltozik, ezért a nap hossza sem módosul soha.
A napok évmilliónként óråkkal hosszabbodnak, mert a Föld forgåsa nagyon gyorsan lassul.
A Föld forgåsa fokozatosan lassul, emiatt a napok évmilliónként kb. 1,7 milliszekundummal hosszabbodnak.
Mélytengeri nyomås:
A Mariana-ĂĄrok aljĂĄn a nyomĂĄs olyan, mintha egy elefĂĄnt ĂĄllna a hĂŒvelykujjadon.
A Mariana-ĂĄrok aljĂĄn nincs nyomĂĄs, mert a vĂz ott teljesen sĂșlytalan.
A Mariana-årok aljån a nyomås megegyezik a tengerszinten mért légnyomåssal.
A Mariana-ĂĄrok aljĂĄn a nyomĂĄs olyan kicsi, hogy az emberi testben a gĂĄzok felfelĂ© szĂĄllnak Ă©s nem Ă©rezhetĆ semmi.
MagyarorszĂĄg forrĂĄsai:
Budapestnek egyåltalån nincsenek termålvizei, mert a föld alatt nincs geotermikus aktivitås.
Budapest a vilĂĄg legtöbb gyĂłgy- Ă©s termĂĄlvĂzforrĂĄssal rendelkezĆ fĆvĂĄrosa.
Budapest csak hideg, ivĂłvĂz jellegƱ forrĂĄsokkal rendelkezik, gyĂłgyvĂz nem talĂĄlhatĂł a vĂĄrosban.
Budapest a vilĂĄgon az utolsĂł helyen ĂĄll a gyĂłgy- Ă©s termĂĄlvĂzforrĂĄsok szĂĄmĂĄt tekintve.
Leidenfrost-hatĂĄs:
Ha a folyadĂ©k forrĂł felĂŒlettel Ă©rintkezik, azonnal teljesen megfagy Ă©s jĂ©ggĂ© vĂĄlik.
Ha egy folyadĂ©k nĂĄla jĂłval forrĂłbb felĂŒlettel Ă©rintkezik, gĆzrĂ©teg alakul ki rajta, ami hĆszigetelĆkĂ©nt vĂ©di a folyadĂ©kot (ezĂ©rt "tĂĄncolnak" a vĂzcseppek a forrĂł serpenyĆben).
Ilyenkor a folyadék nem pårolog, hanem azonnal kémiailag elég és eltƱnik.
A vĂzcseppek azĂ©rt âtĂĄncolnakâ, mert a serpenyĆ hidegebb nĂĄluk, Ă©s a hideg taszĂtja Ćket.
AbszolĂșt nulla fok:
Nincs alsĂł hĆmĂ©rsĂ©kleti hatĂĄr, az anyagok vĂ©gtelenĂŒl hƱthetĆk anĂ©lkĂŒl, hogy bĂĄrmi vĂĄltozna bennĂŒk.
-273,15 °C alatt az atomok mĂ©g gyorsabban mozognak, ezĂ©rt az anyagok felhevĂŒlnek.
-273,15 °C alĂĄ semmi sem hƱthetĆ, mert ott megszƱnik az atomok mozgĂĄsa.
-273,15 °C alatt az anyagok plazmĂĄvĂĄ alakulnak, mert teljesen elvesztik a tömegĂŒket.
Arkhimédész törvénye:
A vĂzbe mĂĄrtott test sĂșlya nem vĂĄltozik, mert a vĂz nem hat rĂĄ semmilyen erĆvel.
Egy test a vĂzben a sĂșlyĂĄnak kĂ©tszeresĂ©t nyeri el a vĂz nyomĂĄsa miatt.
Egy vĂzbe mĂĄrtott test a sĂșlyĂĄbĂłl annyit veszt, amennyi az ĂĄltala kiszorĂtott vĂz sĂșlya.
A vĂzbe mĂĄrtott test teljesen elveszĂti a tömegĂ©t, Ă©s lebegĂ©s közben eltƱnik.
Hangsebesség:
A hang vĂzben sokkal lassabban terjed, mint a levegĆben, mert a vĂz akadĂĄlyozza a rezgĂ©seket.
A hang sebessĂ©ge vĂzben Ă©s levegĆben teljesen azonos, nincs kĂŒlönbsĂ©g.
VĂzben több mint nĂ©gyszer gyorsabban terjed a hang, mint a levegĆben.
VĂzben a hang nem terjed, mert a folyadĂ©kok nem vezetik a hanghullĂĄmokat.
BanĂĄn sugĂĄrzĂĄsa:
A banĂĄn teljesen radioaktĂv, ezĂ©rt fogyasztĂĄsa veszĂ©lyes Ă©s kerĂŒlendĆ.
A banĂĄn nem tartalmaz kĂĄliumot, Ăgy semmilyen radioaktivitĂĄssal nem rendelkezik.
A banĂĄn kĂĄliumtartalma miatt termĂ©szetes mĂłdon radioaktĂv (minimĂĄlis mĂ©rtĂ©kben).
A banĂĄn radioaktivitĂĄsa csak mestersĂ©ges sugĂĄrzĂĄsbĂłl ered, amit a szĂĄllĂtĂĄs sorĂĄn kap.
Mpemba-paradoxon:
A meleg vĂz mindig lassabban fagy meg, mint a hideg, minden körĂŒlmĂ©nyek között.
A meleg vĂz soha nem tud megfagyni, csak elpĂĄrolog, mielĆtt lehƱlne.
Bizonyos körĂŒlmĂ©nyek között a meleg vĂz gyorsabban fagy meg, mint a hideg.
A hideg vĂz azonnal megfagy, mĂg a meleg vĂz egyĂĄltalĂĄn nem vĂĄltozik jĂ©ggĂ©.
TĂŒkörreflexiĂł:
A tĂŒkör valĂłban felcserĂ©li a jobb Ă©s bal oldalt, ezĂ©rt minden tĂŒkörkĂ©p valĂłjĂĄban oldalra fordĂtott.
A tĂŒkör valĂłjĂĄban nem "felcserĂ©li" a jobbat a ballal, hanem "kifordĂtja" a mĂ©lysĂ©get (elölrĆl hĂĄtrafelĂ© tĂŒkröz).
A tĂŒkör nem hoz lĂ©tre semmilyen kĂ©pet, mert a fĂ©nyt teljesen elnyeli a felĂŒlete.
A tĂŒkör a fĂŒggĆleges irĂĄnyt fordĂtja meg, ezĂ©rt minden fejjel lefelĂ© jelenik meg benne.
A gyémånt nem örök:
Nagyon hosszĂș idĆ alatt (Ă©vmilliĂĄrdok) a gyĂ©mĂĄnt grafittĂĄ alakul ĂĄt szobahĆmĂ©rsĂ©kleten is.
A gyémånt nem tud åtalakulni semmilyen mås szénformåvå, mert teljesen stabil és våltozatlan anyag.
A gyĂ©mĂĄnt grafittĂĄ alakulĂĄsa csak nagyon magas hĆmĂ©rsĂ©kleten törtĂ©nik, mert hidegben ez lehetetlen.
A gyĂ©mĂĄnt azonnal elpĂĄrolog szobahĆmĂ©rsĂ©kleten, mert instabil kristĂĄlyszerkezetƱ.
FelhĆk sĂșlya:
Egy gomolyfelhĆ sĂșlya nĂ©hĂĄny gramm, mert a vĂz nagyon kis mennyisĂ©gben van benne.
A felhĆknek nincs tömegĂŒk, mert teljesen sĂșlytalan vĂzpĂĄrĂĄbĂłl ĂĄllnak.
Egy ĂĄtlagos gomolyfelhĆ maximum nĂ©hĂĄny kilogramm, ezĂ©rt nem is befolyĂĄsolja a levegĆt.
Egy ĂĄtlagos gomolyfelhĆ sĂșlya akĂĄr 500 tonna is lehet (olyan, mint 100 elefĂĄnt).
Végtelen majom tétele:
Egy majom vĂ©gtelen gĂ©pelĂ©s esetĂ©n sem ĂrnĂĄ le Shakespeare mƱveit, mert a vĂ©letlen sosem vezet rendezett szöveghez.
A valĂłszĂnƱsĂ©gszĂĄmĂtĂĄs szerint a majom azonnal, nĂ©hĂĄny perc alatt pontosan leĂrnĂĄ az összes Shakespeare-mƱvet.
Ha egy majom vĂ©gtelen ideig gĂ©pelne vĂ©letlenszerƱen, elĆbb-utĂłbb leĂrnĂĄ Shakespeare összes mƱvĂ©t (a valĂłszĂnƱsĂ©gszĂĄmĂtĂĄs szerint).
A majom gépelése mindig ugyanazt az egyetlen rövid szót ismételné, ezért nem keletkezhet hosszabb szöveg.
Mi a sejt âenergiatermelĆ gyĂĄraâ?
Sejtfal
SejtnadrĂĄg
Mitokondrium
Sejtmag
Mi hordozza az örökĂtĆ informĂĄciĂłt?
RNS
DNS
WiFi
Epe
Melyik ĂĄllat emlĆs?
Csiga
Delfin
Polip
Hangya
HĂĄny lĂĄba van egy rovarnak?
9
4
6
AttĂłl fĂŒgg, mennyire siet
Mi történik a fotoszintézis sorån?
A növény mozog
A növény aludni megy
A növény pårologtat
A növény oxigént termel
Melyik szerv pumpålja a vért?
TĂŒdĆ
SzĂv
Gyomor
Bal zokni
Melyik ållat hidegvérƱ?
Kutya
Macska
GyĂk
BĂĄlna
Melyik szerv segĂt a lĂ©gzĂ©sben?
FĂŒl
Könyök
Tenyér
TĂŒdĆ
Mi az emberi test legnagyobb szerve?
MĂĄj
BĆr
SzĂv
HĂĄtizsĂĄk
Melyik Ă©lĆlĂ©ny egysejtƱ?
ElefĂĄnt
Pingvin
AmĆba
SzĂșnyog
HĂĄny kromoszĂłmĂĄja van az embernek ĂĄltalĂĄban?
46
92
3 és fél
23
Mi a biodiverzitĂĄs?
biológiai sokféleség
BolygĂłrendszer
öröklĆdĂ©s
PapucsĂĄllatka
Melyik ĂĄllat tud repĂŒlni?
Denevér
Tehén
ZsirĂĄf
LĂł
Mi a csontok feladata?
keringés
tartås és védelem
légzés
alvĂĄs
Melyik ĂĄllat gerinctelen?
Csiga
Kutya
Béka
Sas
Melyik vitamin kĂ©pzĆdik napfĂ©ny hatĂĄsĂĄra a bĆrben?
D-vitamin
C-vitamin
A-vitamin
Pizzavitamin
Hol zajlik a fotoszintézis?
HƱtĆben
Gyomorban
Laptopban
Kloroplasztiszban
Melyik ĂĄllat rak tojĂĄst?
Kutya
Macska
TyĂșk
LĂł
Mi az evolĂșciĂł lĂ©nyege?
Az ĂĄllatok szaporodĂĄsa
A növények légzése
Mindenki egyszer csak dinoszaurusz lesz
Az Ă©lĆlĂ©nyek vĂĄltozĂĄsa generĂĄciĂłk sorĂĄn
Melyik ĂĄllat a legnagyobb?
ElefĂĄnt
ZsirĂĄf
Kék bålna
Pingvin
Melyik vércsoport az univerzålis donor?
AB pozitĂv
0 negatĂv
A pozitĂv
PizzĂĄs
Mi az enzim?
BiolĂłgiai katalizĂĄtor
Egy kis robot
FƱszer
Sejtes WiFi
Melyik ållat kétéltƱ?
KĂgyĂł
Béka
Sas
Kutya
Hol emĂ©sztĆdik a legtöbb tĂĄpanyag?
Vastagbél
SzĂv
Vékonybél
Zseb
Mi a növĂ©nyek zöld szĂnĂ©t adĂł anyag?
AvokĂĄdĂł
Klorofill
Festék
Matcha latte
Mi az ökoszisztéma?
ĂlĆlĂ©nyek Ă©s környezetĂŒk rendszere
Egy kagylĂł
OrĂĄngutĂĄnok
Egy szuperhĆs
Mi a sejthĂĄrtya feladata?
DNS tĂĄrolĂĄsa
Fotoszintézis
Anyagok ki- és bejutåsånak szabålyozåsa
Hårtyaképzés
Melyik ĂĄllat emlĆs?
Szivacs
BĂĄlna
Polip
MedĂșza
Mi a vörösvértestek feladata?
Memória mentése
OxigĂ©n szĂĄllĂtĂĄsa
KĂĄvĂ© fĆzĂ©s
Hangos beszéd
Melyik Ă©lĆlĂ©ny gomba?
Almafa
Csiperke
Hangya
Pingvin
Mi az öröklĆdĂ©s alapegysĂ©ge?
Gén
Sejt
Pizza
Atom
Melyik ĂĄllat hĂŒllĆ?
Béka
Kutya
Pingvin
KĂgyĂł
Melyik szerv termel epét?
Gyomor
TĂŒdĆ
MĂĄj
Ceruza
Mi az idegrendszer feladata?
AlvĂĄs
MozgĂĄs
InformĂĄciĂł tovĂĄbbĂtĂĄsa
TĂĄnc
Mi az autotrĂłf Ă©lĆlĂ©ny?
Csak növekszik
Csak éjjel él
SajĂĄt maga ĂĄllĂtja elĆ a tĂĄpanyagot
Csak vizet vesz fel
Melyik ĂĄllat madĂĄr?
Sas
Béka
KĂgyĂł
Kutya
Mi az izom feladata?
MozgĂĄs
keringés
RajzolĂĄs
gondolkodĂĄs
Melyik Ă©lĆlĂ©ny fotoszintetizĂĄl?
Kutya
Alga
Ember
Gomba
Mi a növĂ©nyek fĆ energiaforrĂĄsa?
Pizza
Tej
WiFi
Napfény
Melyik ĂĄllat gerinces?
MedĂșza
Csiga
Polip
Macska
Mi a sejtosztĂłdĂĄs egyik tĂpusa?
MetĂĄl
MitĂłzis
Motor
MikrĂł
Mi a tĂŒdĆ fĆ feladata?
GĂĄzcsere
GondolkodĂĄs
AlvĂĄs
RajzolĂĄs
Mi a növény gyökerének egyik feladata?
FutĂĄs
VĂz felvĂ©tele
Cukor kĂ©szĂtĂ©se
FotoszintetizĂĄlĂĄs
Melyik ĂĄllat rovar?
PĂłk
RĂĄk
Méh
Csiga
Mi a sejtplazma?
A sejt belsĆ folyadĂ©ka
Egy energiaital
Egy bolygĂł
Egy salĂĄta
Mi az emésztés célja?
Evés
FutĂĄs
TĂĄpanyagok lebontĂĄsa
VideĂłzĂĄs
Melyik ĂĄllat tengeri emlĆs?
KagylĂł
Polip
FĂłka
MedĂșza
Mi szĂŒksĂ©ges a fotoszintĂ©zishez?
HangszĂłrĂł
Ceruza
Napfény
Labda
Mi az Ă©lĆlĂ©nyek alapegysĂ©ge?
Atom
Tégla
Sejt
Keksz
Mi az evolĂșciĂł egyik hajtĂłereje?
Természetes szelekció
LottĂł
Szerencsekerék
VarĂĄzslat